Úgy tűnik, a zumba és sztep-aerobik már nem tartoznak a legdivatosabb óratípusok közé. Idén új kihívások várnak rád! Az American College of Sports Medicine (ACSM) 3800 fitneszprofi bevonásával készített kutatása szerint 2014-ben új szelek fújnak majd – persze kérdés, hogy ezek a szelek nálunk mikor éreztetik majd hatásukat.

Meglepő módon több klasszikus is kicsúszott a top 20-ból, így a spinning és a fitball labdás órák is. Az élen a magas intenzitású intervall edzés (High Intensity Intervall - HIIT) végzett. A HIIT nagy erőkkel tört be az amerikai fitnesztermekbe, és népszerűségét minden bizonnyal a krónikus időhiánynak is köszönheti, hiszen akinek valóban fontos a teste karbantartása, az 30 percet biztosan kiszakít a napjából a mozgásra. Rövid ugyan, viszont kőkemény: extrém intenzív szakaszok és rövid pihenőfázisok váltják egymást. (Ilyen edzéstípus például a crossfit vagy a tabata.) Dobogós lett továbbá a saját testes tréning, amely egyáltalán nem új keletű, hiszen évszázadok óta használjuk az állóképesség növelésére, az alak formálására. Népszerűségét valószínűleg egyszerű kivitelezhetőségének, „eszközigénytelenségének” köszönheti. Hidd el, nem csak fekvőtámasz létezik, sok remek gyakorlat kombinálható! Nem sokkal maradt le a súlyzós tréning sem – a gépek és eszközök tárháza egyre bővül. Jó helyen végzett az itthon is egyre népszerűbb funkcionális tréning (pl.: TRX), amely a mindennapi kihívásokra készíti fel a testet – fejleszti az izomzatot, növeli az állóképességet és a koordinációt.  

Előnyben a komplex megoldások

Sokaknak igénye van a személyre szabott figyelemre, amit egy tömeges órán nem igazán kaphatnak meg. Amerikában nagy népszerűségnek örvendenek a csoportos személyi edzések, ahol 2-4 fő dolgozik egy időben az edzővel, így megkapják az igényelt motivációt és a pénztárcájukat is kímélhetik. Ami meglepő, hogy tavaly a 14. helyre csúszott vissza a jóga, idén azonban az előrejelzés szerint ismét hódítani fog sokszínűségével.

Kint egyre nagyobb figyelmet fordítanak a gyermekkori és a serdülőkori elhízás megelőzésére, valamint az időskori mozgásprogramokra. Én itthon kevés ilyen törekvéssel találkozom, de azért van fejlődés – különösebben a fiatalabb korosztályok tekintetében. Szintén toplistás a munkahelyi egészségfejlesztés, felismervén, hogy a test karbantartása növeli a munkahelyi teljesítményt. Ezt követi a sorban a core tréning, amely a tartóizmok fejlesztését szolgálja, de míg 2007 és 2010 között a top 5-ben volt, most csak a 13. helyen végzett. Az első 20-ban szerepel a HIIT-el hasonlóságokat mutató köredzés is, bár intenzitásában nem éri be a győztest. Jól látható a felmérésből, hogy kiszorultak viszont a táncos, koreografált edzések, amit én személy szerint sajnálok, még ha jó ideje nem is fordultam meg ilyen órán. Azt én is érzékelem, hogy sokaknak nyűg a lépések elsajátítása, és inkább az egyszerűbb felépítésű tréningek felé hajlanak.

Eddzd a tested, nyerd meg az elméd!

Aminek nagyon örvendek, hogy a 17. helyre ért a Wellness Coaching, ami integrálja az edző és a coach eszköztárát. Érdekesség, hogy a coach elnevezés is a sportból származik. A terapeuták az élsportolók körében használt mentális technikákat építették be az önismeret-fejlesztő programokba. Ahogy egy jó edző is, úgy a coach is támogatóként és egyfajta irányjelzőként van jelen. A különbség leginkább abban áll, hogy egy tréner megmondja, melyik gyakorlatból mennyit csinálj, a coach viszont nem ad kész recepteket, inkább abban segít, hogy a saját vágyaidat és igényeid szem előtt tartva válts életmódot vagy járj el az edzésekre. Tulajdonképpen egyfajta lelkierő-növelő tréner! Jó érzékelni, hogy egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a mentális technikák is, hiszen a legtöbb sportgyőzelem is inkább az elme, mint a test diadala. (De leginkább is-is.) Emiatt szeretem a Body&Mind tréninget is – megdolgoztatja a testet, de ad egy kis simogatást a léleknek is, és abban segíti a vendégeket a kemény edzésmunka után, hogy kicsit elmerüljenek önmagukban. Nekem például remek ötleteim szoktak születni utána, így hát kreativitás-fejlesztőnek sem rossz.

Azokban a sikeres életmód változtatókban, akikkel pályafutásom során találkoztam, egy dolog biztosan közös volt: sosem veszítették szem elől a céljukat és folyamatosan használták azt a mentális eszköztárat, amellyel legyőzték a kényelmességet és a halogatást, és képesek voltak átlépni a saját maguk által teremtett korlátokon.

Fontos, hogy az új életmód hívjon, csábítson, hogy minden sejteddel akard. De az sem mellékes, te hogyan vagy jelen az álmaidban. Mert a sikerhez először önmagadat kell vonzóvá tenni a változás számára. 8 tipp a sikeres önmarketinghez.

A jól kitervelt, gondosan felépített és motiváltan végigkísért életmódváltás soha sem szenvedés vagy lemondás, inkább játékos és örömökben gazdag kihívás. Bánj szeretettel a terveddel és ezúttal nem marad el a siker!

Íme, 8 jól bevált önmarketing tipp:

1. Panaszkodás helyett cselekedj!

Vállald a felelősséget önmagadért és azért, ahogyan érzed magad! A közérzetednek egyedül te vagy a kovácsa, nem a társad, nem a főnököd, nem a gyereked…

A folyton kesergő, ugyanakkor babérjain ülő ember nem túl vonzó, mert nem tükröz sem erőt, sem hatékonyságot. Nem kell évforduló vagy jeles alkalom ahhoz, hogy elkezdj dolgozni azon, mutatósabbra faragd az alakod és az életed! A sopánkodással azonban semmire sem mész, csak felesleges energia, amit fordíthatnál hasznosabb dolgokra is!

2. Beszélgess a terveidről!

Fontos mérföldkő a terveid széles körben való felvállalása. Mesélj bátran arról, mire vágysz, éreztesd a környezeteddel, hogy igenis fontos vagy önmagad számára! Amint kifaragtad a célod, egyre több segítő eszköz, gondolat és személy bukkan majd fel az életedben. 

3. Az erősségeidre koncentrálj!

Készíts listát azokról a tulajdonságaidról, amelyek támogathatnak az elhatározásodban. Ha nehezen megy a gyűjtés, kérdezd ki az ismerőseidet arról, mit szeretnek benned. Végül pedig gondold át, hogy támogathatnak a korábbi sikereid a jelenlegi elhatározásodban

4. Szélesítsd a látóköröd!

Ne ragadj le egyetlen módszernél, próbálj minél több információt, tapasztalatot gyűjteni, így találhatod meg a saját egyéni utadat. De maradj mindig nyitott, mert nem biztos, hogy az első út lesz a jó.

5. Írd le az ötleteidet!

Így később ellenőrizheted, mi az, amit valóban kipróbáltál, mi az, amit félresöpörtél vagy folyton halogatsz, mi az, ami bevált és mi az, ami kevésbé. Ráadásul így nem vész el egyetlen fontos gondolat vagy észrevétel sem…

6. Keress támogatókat!

Találj olyan közösségre, ahol támogatást kaphatsz a tervedhez, és ahol nem csak egy arctalan valaki vagy, hanem érezheted, hogy te is fontos vagy. Ahol meghallgatnak, ahol tapasztalatokat cserélhetsz és bepillantást nyerhetsz mások történeteibe, hiszen mások élményei jelentik a legnagyobb inspirációt!  

7. Fejleszd az önreflexiód!

Vagyis tanulmányozd folyamatosan a saját működésed. Mi dob fel? És mi az, ami inkább visszavet? Hogy reagálsz ezekre a helyzetekre? Figyeld meg, mi történik a testedben feszült helyzetekben, ne szaladj el a fontos érzések mellett, így találhatod meg a valódi erőforrásokat és válhatsz képessé önmagad lelkesítésére.  

8. Élj úgy, amilyen lenni szeretnél!

Azt szoktam mondani, hogy nem a célt kell a jelenlegi életstílusunkhoz alakítani, hanem az életvezetésünket kell a célhoz formálni! Pontos elképzeléseid vannak arról, hogyan szeretnél élni? Hogyan épülnek majd fel a napjaid, amikor már olyan leszel, amilyen lenni vágysz? És miért ne történhetne meg mindez már a jelenben veled?

Én is elkészítettem blogos számvetésemet, amely talán arra is jó, hogy új lendületet adjak nektek. Főleg a még fontolgatóknak.

 A tavalyi statisztika érdekességeivel kezdem: 

2013-ban a látogatók többsége - 54,15 százaléka - férfi volt!

A legtöbb – egész pontosan minden harmadik - Súlyvesztőhely olvasó a 25-34 éves korosztályból kerül ki.

42 országból kattintottak a blogra, a legtöbben (természetesen kis hazánk után) Romániából, az Egyesült Államokból, Angliából, Szlovákiából és Csehországból.

Kulcsszó, amely a legtöbbeket a bloghoz vezette: derékkarcsúsítás. 

Top 3 poszt - tavaly ezekre a bejegyzésekre voltatok a legtöbben kíváncsiak:

1. 5 remek gyakorlat az úszógumid eltüntetésére

2. Nyerő kombináció a lapos hasért

3. Az én sztorim

Kedvenc példakép:

A négygyermekes, 40 évesen is gyönyörű és sportos Heidi Klum, akinek nem csak az alakja, de az én-ereje, a hite is példaértékű számomra.

Az edzéstervéről szóló posztomat ti is szívesen olvastátok 2013-ban:

http://sulyveszto.blog.hu/2012/01/25/heidi_klum_eletmodprogramja

Kedvenc mottóim:

„Ha olyan mázlista vagy, hogy találtál magadnak egy életmódot, amit szeretsz, akkor a bátorságot is meg kell találnod, hogy azt az életet éljed.” (John Irving)

 valamint

„Tedd vagy ne tedd, de ne próbáld!” (Yoda)

Kedvenc idézetem a blogból:

 „Ha önazonos vagy, sosem veszíthetsz. Éppen ezért én nem akarok más lenni, csak saját magam. Ha ezt teljesíted, akkor jól fogod érezni magad a bőrödben, jönnek a sikerek is…” (Leighton Meester)

Kedvenc mesehősöm, akitől tanulhatunk:

Dusty a permezetőgép vadászrepülőnek képzeli magát. Rengeteg edz, hogy bebizonyítsa a világnak, képes győzedelmeskedni egy világ körüli versenyen a 

„nagyvadak” között.

Ebben a mesében sokszor hangzik el az a gondolat, amit szeretettel küldök mindenkinek, aki folyton azt hallja: úgysem tudod megcsinálni!

„Bizonyítsd be, hogy többre vagy képes, mint amire terveztek!” 

Akikre büszke vagyok:

Arra a kis csapatra, akik már évek óta látogatják az óráimat – még ha a bázisunk évről-évre változik is.

Kedvenc életmódtervező cikkem:

Itt nem tudtam választani, ITT mazsolázgathatsz kedvedre. 

Kedvenc vendégeskedésem:

Kell-e tudatosan életmódot tervezni? (Több vagy! blog)

Kedvenc motiváló zeném az edzéshez:

Decemberben bukkantam erre a gyöngyszemre, ami egyébként a Kokowääh2 zenéje. Hallgasd meg, ha fel akarsz pörögni!

Köszönöm, hogy itt voltatok 2013-ban és remélem, hogy 2014-ben is visszajáró látogatói lesztek a Súlyvesztőhelynek!

Az idei évre azt kívánom Nektek (és saját magamnak is), hogy minél többen váltsátok a blog olvasgatását tettekre és tegyetek le minden olyan súlyt - testi és lelki értelemben egyaránt -, amelyre már nincs szükségetek!

Szeretettel,

Bakos Zsuzsi

életmód coach

Az adventi időszak már a kísértések jegyében telik. A veszélyzónát leginkább a gazdagon megrakott svédasztal jelenti, hiszen minél nagyobb a választék, annál könnyebben túlesszük magunkat. Nem szeretnéd gyarapítani a súlyodat? Válogass körültekintően!

Egy felmérés a nők számára az ünnepi dőzsölés időszakában is fontos az alakjuk megőrzése – csaknem 50 százalékunk válaszolt így,  míg a férfiaknak mindössze 34 százaléka. Sokan pedig azzal igyekeznek csitítani a bűntudatot, hogy január elsejével nagy életmódváltásba kezdenek. Addig azonban mindent szabad. Később arról is írok majd, melyek a hatékony felkészülés ismérvei, most azonban ahhoz adok tippeket, hogyan NE gyarapítsd kilóidat az ünnepi asztaloknál.

Kenyereskosár: Az üres gyomor telítő anyaga, amelynek tartalmától - a zsemléktől, a kenyérszeletektől és a péksüteményektől - gyors éhségcsillapítást várunk. Vigyázat! Ha még a főétkezések előtt teletömöd magad, később nagyobb önkontrollra lesz szükséged. A telített szénhidrátok alattomosan garázdálkodnak a szervezetben, ezért ha teheted, keresd a teljes kiőrlésű változatokat, vagy egyszerűen hagyd ki a kenyérfalatokat.

Salátás zóna: A salátafélék, a paradicsom és az uborka szabad utat kaphatnak. Ha viszont inkább tésztasalátával, illetve a sok burgonyát, sajtot vagy húst tartalmazó salátával pakolod meg a tányérod, bizony ügyelned kell a kalóriákra. Az önteteket ne locsold, inkább csepegtesd, és a majonézes változatokkal szemben részesítsd előnyben a Vinaigrette típusú mártásokat (amelynek olívaolaj, borecet, reszelt uborka és vöröshagyma adja az alapját). Még a joghurtos öntet is komoly kalóriabombát jelenthet!

Mártogatni valók: Az ehhez használatos szeletelt zöldségek elsőre teljesen ártalmatlannak tűnnek. És tényleg azok – ha nem úsznak az olajban. Tehát éljen a nyers zöldség!

Füstölt halak: Horgássz ügyesen! A pisztráng, a makréla, a lazac és társaik jódban és Omega-3 zsírsavakban gazdagok, ezért bátran fogyaszthatsz belőlük. A tormával azonban csínján kell bánnod! Ne feledd, még mindig csak az előételeknél jársz, és ha eddig mindent végig kóstoltál, jobb, ha a főétkezés után kihagyod a desszertet.

Levesek: Inkább a hígabb, átláthatóbb levelesekből merj, amelyek kiváló éhségcsillapító hatásúak. A krémlevesek kedvelőinek viszont érték a mérték, ha még további fogásokra fenik a fogukat.

Főétkezés: Elérkeztél ahhoz a ponthoz, ahol érdemes átgondolni, hogy eddig miből és mennyit ettél. Légy körültekintő a köretekkel: jobb, ha a sült krumpli, az olajban tocsogó tepsis burgonya, a krokett és a rösti - magas kalóriatartalmuk és nem túl kedvező glikémiás indexük miatt piros lámpát kapnak.  Nem kell viszont ellenállnod a petrezselymes krumplinak, a rizsnek és a párolt zöldségeknek.

Szószok: Kecskére káposztát? Igaz ugyan, hogy még a sültek is jobban csúsznak, ha nyakon öntik őket egy kis szósszal. Ezzel nincs is baj, de kevésbé kímélő az étel, amennyiben elmerül a szószban.

Gyümölcstál: A friss gyümölcsök nem hiányozhatnak egy gazdag büfé kínálatából. Az ananász, a dinnye, a narancs, a szőlő, az eper vagy a málna (és társaik) nem csak egészségesek, de kevés kalóriát is tartalmaznak, emellett sok C-vitamint és értékes növényi anyagokat juttatnak a szervezetbe.

Desszertek: Ki akarná megvonni az édes falatokat magától? Az viszont nem árt, ha körültekintően választasz! Szuperhizlaló: a tiramisu, a somlói galuska és a karamell. Könnyű és mégis finom: a gyümölcsös krémtúró és a puding.

Fagylaltok: Mire idáig eljutsz, valószínűleg már csak a szemed kívánja a finomságokat. Ha még sem akar ellenállni, válaszd a gyümölcs-szorbettet, aminek magas a gyümölcstartalma, ugyanakkor csak kevés cukrot és kalóriát tartalmaz. Viszont el a kanállal a csoki, a mogyoró, a karamell, a sztracsatella és a tojáslikőrös fagyitól!

Sajttál: A végső döfés… A sajtot inkább az előételek sorában fogyaszd, ne pedig a desszertet követő nassolásként. Elrettentésül: 100 gramm ementáli legalább 300 kalóriát és fele részben zsírt tartalmaz. A krémesebb sajtok pedig még ennél is több kalóriát rejtenek.

Tippjeim túlevés ellen

• A parti kezdete előtt néhány órával már csak csipegess! Jó éhségcsökkentő lehet a müzli szelet vagy egy kis gyümölcs. Fontos, hogy ne érkezz üres gyomorral az eseményre, mert kevésbé fogsz tudni tudatosan választani.

• Nagy csáberőt jelentenek a karnyújtásnyira lévő kedvencek. Ha vigyáznál az alakodra, ne kóstold végi őket. Tartsd be most is (mint a hétköznapokon): főfogásból egy elengedő! Ne fordulj többször a megrakott húsos tányérral! Minél nagyobb a választék, annál könnyebben túlesszük magunkat.

• Ebédidőben kicsit megengedőbb lehetsz magaddal, mint vacsora idején. Míg a déli órákban a garnélarák és a desszert is lecsúszhat, este már jobban meg kell gondolnod!

• A választásnál inkább azokat az ételkülönlegességeket részesítsd előnyben, amelyekkel egyébként ritkán találkozol.

• Nem szabad lebecsülnöd az italok kalóriaértékét sem! Különösen a tejszínt és tojást tartalmazó koktélok jelentenek veszélyt az alakodra, valamint a szénsavas üdítők. 

• Ha szeretnél desszertet enni, előtte ne egyél végig mindent – előétel, leves, főétel hármasból mondj le legalább az egyikről. Valamit valamiért…

• Kerüld a túl sok zsiradékot és az üres szénhidrátokat - vagyis azokat a magas energiatartalmú élelmiszereket, amelyek nem tartalmaznak a szervezet számára fontos tápanyagokat!

Mostanában sokat olvasni a tejről, és meglehetősen megoszlanak a vélemények arról, hogy fogyasszuk-e vagy sem. Még ha gyermekkorunk elmaradhatatlan része is volt a kakaó, megeshet, hogy felnőttként már nem birkózik meg vele a szervezetünk. Én is személyes érintettségem okán látogattam el a behelyettesítő alternatívákat bemutató rendezvényre.

Ritkán járok mostanában sajtóeseményekre, bemutatókra, de pénteken kivételt tettem, mert egy barátnőm invitált a Nomilk növényi tejbár egészséges életmódot népszerűsítő bloggereknek szervezett bemutatójára. A megszólítást magamra vettem, és boldogan kapaszkodtam fel (a 11-es busz jóvoltából) a Rózsadomb tetején lévő, kellemes hangulatú boltba.

Kávé kölestejjel

Személyes érintettségem egyébként az időnként elharapódzó ekcémám, hiszen az első, amiről egy atópiás dermatitisszel küzdőt letiltanak, az a tej. (No meg a glutén.) A boltban paleo alapanyagokat is kapni, amelyhez most azért kaptam kedvet, mert nem rég egy interjúalanyom boldogan számolt be arról, hogy mióta a paleolit étrendet követi, a pluszkilóin kívül az ekcémás foltjainak is búcsút inthetett.

Mint megtudtam, a bolti tejet kiváltó alternatíva a növényi tej, amelynek meglepően sok válfaja van: kókusztej, mandulatej, törökmogyoró-, kesudió-, pisztácia-, mák- és kölestej. A kóstoló után az utolsó lett a kedvencem, ezzel ittam a kávémat is, amelynek elkortyolása után nem maradt rossz utóíz és a gyomrom sem nehezült el tőle. Vittem is egy üveggel belőle (az üvegek egyébként visszaválthatóak), hogy a reggeli müzlit is ezzel leöntve kanalazhassam. A növényi tejek egyébként helyben készülnek, tehát teljesen frissek és nem tartalmaznak aromákat, hűtőben kb. 5 napig vígan eltarthatók.

Mikor helyettesítsük a tejet?

A leggyakoribb ok a tejcukor- és tejfehérje-érzékenység. Bármilyen meglepő, a tej nem természetes tápláléka egy felnőtt embernek, hisz a természetben egyik faj sem issza meg másik egyed tejét. Előbbinél a tejcukor (laktóz), utóbbinál a tejfehérje (kazein) emésztésével vannak problémák. Tejcukor-érzékenyeknél a laktóz feldolgozása és felszívódása elmarad, emésztetlenül kerül a bélrendszer alsóbb szakaszaiba, ahol vizet szív magához és baktériumos erjedésnek indul. Így fokozza a bélmozgást, ez pedig kellemetlen hasi tüneteket: puffadást, bélgyulladást, görcsöket, gyomorsavtúltengést, hasmenést, hányást és hasi fájdalmakat okozhat.

A megoldás ilyenkor a tejtermékek étrendből való kiiktatása, bár ez nem könnyű feladat, mert nemcsak a tejféleségekről és sajtokról kell lemondani, de figyelni kell az ételek „rejtett” tejtartalmára is, hiszen rengeteg élelmiszer tartalmaz tejport, tejfehérjét és tejcukrot.

Kedvet kaptam…

A tejbárban tett látogatástól olyannyira belelkesültem, hogy azóta csak kókusztejet iszom a megszokott laktózmentes helyett, és önmegfigyelést végzek a tej- és lisztmentes életmód követése közben. Három napja csinálom, tehát még nem tudok átfogó eredményekről beszámolni, de míg első nap még nagyon kívántam a hagyományos zsömlét, addig ma már úgy érzem, meg tudok lenni nélküle. Tegnap este paleo meggyes muffint is sütöttem, mert az édesség az, ami még a tejnél is jobban hiányzik bizonyos pillanatokban, pedig szintén nem tesz jót a bőrnek. A muffinhoz egyébként nyírfacukrot használtam, ami ugyan aranyárban van, viszont 40 százalékkal kevesebb kalóriát tartalmaz és kisebb mértékű vércukorszint emelkedést okoz, mint a hagyományos cukor.

Az üzletben egyébként finomabbnál finomabb (természetesen tej- és lisztmentes) kézműves süteményeket kapni, ezért is nagy bánatom, hogy a város túlsó felén található a tejbár.

Gyakran ajánlom a cikkeimben a különböző indítékból életmódot váltóknak, hogy próbálják a szabadidejüket egészségesen eltölteni. Ehhez kínál kitűnő alternatívát a tejbár, ahol egy növényi tejjel készített kávé és egy finom kézműves süti mellett találkozhatunk a barátainkkal.

További infókat itt találsz: facebook.com/nomilk.hu

Valami másra, ami nem az, ami most van. Megvalósítanád egy régi-régi álmod? Munkahelyet váltanál? Új vállalkozást építenél? Felszámolnád kiüresedett kapcsolatod? Megszabadulnál a felesleges kilóidtól? Összeállítottam neked egy kérdéssort, ami segíteni fog, hogy megérezd a saját erődet.

1. Mit adsz a sikerért?

Mi az, amit hajlandó vagy időben, pénzben, energiában feláldozni a célod oltárán? Szerződj magaddal, fektesd le a szabályaidat, keress egy mentort, és tegyél mindennap azért, hogy a nem is olyan távoli jövőben elégedetten dőlhess hátra.

2. Miért akarod?

Nyilván vannak ésszerű okaid rá, mint a rossz közérzet elűzése, a boldogság megtalálása, vagy a szorongás oldása. De mik a mögöttes céljaid? Mi a valódi indítékod arra, hogy megváltoztasd az életed? Mi fog történni veled, ha megteszed? Adj néhány percet magadnak arra, hogy ezt is átgondold.

3. Milyen erőforrásaid vannak?

Vedd számba a sikereidet! Mikor érezted utoljára, hogy valami szuper dolgot alkottál? Mire vagy igazán büszke? És ennek fényében mit fogsz ma másként csinálni? Ha képes vagy hinni önmagadban és a célodban, az akadályok eltörpülnek és válságokból is képes leszel épülni. 

4. Milyen hiedelmek gátolhatnak?

A következő napokban írd fel mindig, mit súgdos a belső hangod. Leginkább azokat jegyezd fel, amikor szabotálni akarja a törekvéseidet, letörni a lelkesedésed. Ha folyton azt szajkózza, hogy "ez nekem úgysem fog sikerülni”, akkor nem túl meglepő módon olyan forgatókönyvet gyártasz magadnak, amelyben végül tényleg elmarad a heppiend.  

5. Mi az, ami igazán lelkesítő tud lenni számodra?

Mikor érzed azt, hogy most akár a csillagokat is le tudnád hozni az égről, hegyeket mozgatnál, falakat ugranál át? Mi tud ennyire motivált állapotba hozni? Az új alakod és egyben új életed kialakításának nélkülözhetetlen feltétele, hogy ne muszájból, hanem belső motivációból cselekedj és élvezd, amit csinálsz! Tedd ezt az utat minél élvezetesebbé és minden héten legyen részed olyan tevékenységben, társaságban, élményben, amely tovább tud repíteni az utadon.

6. Miből fogod megérezni a változást?

Honnan fogod észrevenni, hogy már történt valami? Valami, amitől érzed, hogy jó uton haladsz? Hidd el, hogy csak elkezdeni nehéz! Amint belevágsz és szisztematikusan dolgozol érte, egyre több olyan hatás fog érni, ami megacélozza az akaraterődet. 

7. Mi az, amiről nem akarsz lemondani?

Én például nem tudnék elképzelni olyan étrendet, ami egyáltalán nem engedélyez édes nasit. Mindenkinek megvannak a gyenge pontjai. Ha tudod, mi az, amit semmiképpen nem akarsz megvonni magadtól, mert azt már kínzásnak élnéd meg, inkább azt érdemes megfigyelned, hogy mikor, milyen mennyiségben fogyasztod őket (- és ez nem csak a harapnivalóra értendő.) Ha pedig túllőttél a célon, a következő két napban kompenzáld a kilengésedet.

8. Mi az, amiről le tudsz mondani a siker érdekében? 

A szokás makacs dolog, és nem szívesen tágít mellőled. Ráadásul egy új szokás beépüléséhez körülbelül 6 hét szükséges. Listázd ki azokat, amelyek gátolnak, elszívják az energiádat, lecsapolják a motivációdat. Például minden este órákat töltesz tétlen bambulással a tévé előtt?  A pihenés is jobban fog esni, ha az estédbe is beépítesz valamilyen tartalmas elfoglaltságot. Legyen az egy jó beszélgetés, egy hasznos könyv olvasása, nyelvtanulás, meditáció, torna, futás, tánc, egy nagy séta, bármi, amit ma megtehetsz.

9. Ki az, aki támogatni tud?

Vannak-e példaképeid, vagy olyan személyek a környezetedben, akik már bejárták ezt az utat? Kérd ki bátran a tanácsukat, hiszen ez biztosan hízelegni fog nekik, te pedig hasznos útmutatásokkal gazdagodhatsz. Olvass, kutass, légy nyitott az új információkra!

10. Ki az, aki megnehezítheti a helyzeted?

Tudom, nem volna szép dolog, ha arra biztatnálak: akik visszavetnek, azokkal mostanában ne ápolj túl szoros kapcsolatot. Vagy ha mégis, egyszerűen gondold át, mit engedsz beférkőzni a tudatodba. Ha valaki le akar beszélni arról, hogy megvalósítsd az álmodat, az sokkal inkább róla szól, nem rólad!

11. Milyennek látod magad a megvalósítás után?

Pergesd le olyan részletességgel, akár egy filmet! Hogy festesz, milyen a frizurád, milyen ruhákat hordasz, mi türköződik a belső világodból, hogyan néznek rád mások? Nagyon fontos, hogy ezt a képet bármikor elő tudd hívni, mert nagyon erős motiváló hatással lehet rád.

12. Mire leszel a legbüszkébb?

Amit el tudsz képzelni, az már a tiéd! Kötelezd el magad a siker mellett!

A legjobb, ha papíron vagy gépben sorra megválaszolod a kérdéseket.

(És a célodra szabottan megcsinálod az 1-es pontban nevezett szerződést is.)

Keress bizalommal, ha coachként segíthetek a változásodban!

James O. Prochaska pszichológiaprofesszor és csapata több ezer olyan ember történetét dolgozták fel, akiknek önerejükből sikerült változtatni. Elemzésük során arra jutottak, hogy a változás nem elsősorban az akaraterőn múlik, hanem egy folyamat különböző szakaszaiban bontakozik ki.

A siker nem könnyű adomány, hiszen a legtöbben meginognak a folyamat valamelyik pontján és visszatérnek a fontolgatáshoz. A sikerrel leszokó dohányosok például arról számoltak be, hogy három-négy kísérlet előzte meg a valódi áttörést.

Ha tudod, melyik szakaszban vagy éppen, hatékonyabban dolgozhatsz a célkitűzéseden:

-          A fontolgatás előtti szakaszban lévőknek még nincs szándékukban változtatni. Bár környezetük világosan látja, mi a gond, ők tagadják, hogy baj lenne. (gondoljunk csak az alkoholfüggőkre vagy a súlyosan elhízottakra) Általában nem magukban, hanem a mindenki másban látják a hibát, ugyanakkor gyakran elcsüggednek és reménytelennek látják a helyzetüket.

-          A fontolgatás szakaszában lévők már szeretnék felszámolni a megrekedtség érzését, és elkezdenek gondolkodni a megoldáson. Gyakran tudják, merre kéne indulniuk, de a változás iránti igényük még nem alakul tetté. (A leszokni vágyó dohányosok gyakran két évet is eltöltenek ebben a szakaszban.) Nagyon jellemző a motiváció erős hullámzása is.

-          A felkészülés szakaszában már felvállalják a változási szándékukat a környezetük felé. Pl.: „Holnaptól kevesebbet eszem.” Cselekvési tervet dolgoznak ki, megjelenik a várakozás és a tudatosság, de ez még nem garancia arra, hogy készek akcióba lépni. A kutatók arra jutottak, hogy akik átugorják ezt a fázist, azok csökkentik a siker esélyét.

-          A cselekvés szakasza az új életvitel első fél éve, az itt járók már bevezették a környezetük számára is érzékelhető változásokat az életükbe, és megtették azokat a lépéseket, amelyekre felkészültek. Itt van igazán szükség elköteleződésre és energiára, valamint annak tudatosítására, hogy lemondásaikért cserébe az új élet a jutalom.

-          A fenntartás fázisban kell megszilárdítani a sikereket. Ne gondoljuk, hogy itt már hátradőlhetünk, hiszen nagyon sokan esnek vissza ebben a szakaszban.

-          A befejezés szakaszában már nem hat ránk csábítóan a régi szenvedély vagy probléma, töretlen a bizalmunk abban, hogy nem esünk vissza. Megnyertük a csatát, tehát kiléphetünk a változási ciklusból.

És te hol tartasz most?

Mire lenne szükséged ahhoz, hogy a következő szakaszba lépj? Hogy fontolgatóból felkészülő, vagy felkészülőből cselekvő légy?

Az életmód coaching segíthet abban, hogy kiderítsük.

Régen volt a „tegyél ki a hűtőre egy elrettentő képet magadról” technika, ma néhány kattintással és a múltban való rágódás helyett a jövőbe tekintve ösztökélhetjük magunkat azok fotóival és gondolataival, akik már előttünk járnak.

Formásabb idomokra és e cél eléréséhez folyamatosan motiváló forrásra vágysz? Az új trend azt hirdeti: dolgozz meg keményen a jó alakért. Ne izgulj, ehhez mindent megtalálsz a világhálón. De vajon tényleg mindent?

Az edzés gyönyörére kattanva

Kíváncsi vagy a kínálatra? Egyszerűen írd be a képkeresőbe a fitspiration szót, és máris eléd tárul a végtelen lehetőségek tárháza. A kezdetektől üdvözlöm a jelenséget, hiszen sokkal jobb üzenetnek tartom a kóros soványság eszményének hangsúlyozásánál azt, hogy sok mozgással kedvezőbb testösszetételre tehetünk szert, és úgyis lehetünk dögösek, csinosak, hogy éhezés helyett átalakítjuk a testünket. Üdvözítően hat, hogy egyre több világsztár hangoztatja a rendszeres testedzés fontosságát és villantja meg acélos testét a legkülönbözőbb fórumokon. Időnként feléled bennem a remény, hogy a zörgő csontok ideálját szép lassan felváltja a sportos életmódot tükröző testalkat. Valódi muníciót szolgáltathatnak ezek a blogok, hiszen azt sugallják: a sportolásra fordított idő olyan befektetés, amely megtérül. Felpörgetett világunkban pedig szeretünk biztosra menni: csak olyan tevékenységet űzünk szívesen, aminek látható haszna, eredménye van.

A netfüggő társadalmaknak hasznára válhatnak ezek a források, hiszen – ha csak az itthoni helyzetet nézzük –,  a lakosság fele soha nem sportol!

Mozdulj végre!

A tónusos izomzat, a csábítón edzett formák elérhetőek – ezt hirdetik a photoshop-mentes fotók, emellett edzéstervek, receptek, motivációs idézetek, gyakorlatsorok, cikkrészletek, „ilyen volt - ilyen lett” sorozatok sorjáznak az interneten bárki számára elérhető naplókban, amelyek egytől egyik azt hirdetik: sportolni jó, vágj bele és maradj motivált! A valós teljesítmény jelenik meg értékként, és nem az a sokakat tévútra vezető üzenetet, miszerint dobj be pár csodabogyót és máris búcsút inthetsz a zsírpárnáknak. Persze az alakrehabilitációval járó válogatott kínokról, mint az izomláz vagy a csoki utáni sóvárgás csak ritkán esik szó. Akit magával ragad a fitspiration, az képes sok mindent alárendelni annak, hogy elnyerje a sportosan vonzó testet. És végül példaképpé válik, pusztán attól, mert hiteles.  A környezete látja, figyeli a változást, és (talán) elhiszi, hogy kitartó munkával valóban lehetséges újraalkotni a formáinkat.

Az inspiráció gyorsan és nagy mennyiségben érkezik, emiatt pedig könnyű függővé válni és végül minden apró változást, erőfeszítést közkinccsé tenni a neten. Hogy ez jó-e, vagy sem, mindenki döntse el maga…

A legjobb autó sem gurul benzin nélkül!

A testünknek mozgásra van szüksége. Így lettünk programozva sok-sok évvel ezelőtt. A megszokások ereje azonban legalább olyan hatalmas, mint a mágikusan vonzó csodarecepteké. A kanapéról felállni és az esőben edzeni indulni, vagy éppen egy órával korábban felkelni nem könnyű, ehhez bizony igazán nagy adag belső motiváció kell. Ilyenkor jó tudatában lenni, hogy nem vagyunk egyedül. A fitspiration tartalmak jól mutatják, másoknak mi ad erőt, sorstársainkat mi viszi tovább. Egyfajta üzemanyagként tekinthetünk ezekre a posztokra, hiszen a legjobb autó sem gurulhat benzin nélkül.

Ha pedig alább hagyna a lelkesedés, és az aktuális edzés helyett jobban esne egy hatalmas csokis fánk, akár a metrón ülve is feltölthetjük magunkat pozitív, testmozgásra, egészséges életvitelre biztató gondolatokkal. A kemény munkáért mindig kárpótol az edzés utáni kellemes fáradtság, a remek közérzet és az önmagunk iránt érzett büszkeség, hogy tettünk valamit, és nem a könnyebb (kényelmesebb) utat választottuk.

Before-after hatás

Magazinok, blogok egyik leghatásosabb varázsszere a látványos fogyások, átalakulások képi bemutatása. De miben rejlik az ereje? Erről kérdeztem Szigeti Réka egészségfejlesztő pszichológust.

„Az ilyen volt-ilyen lett fotók azt a rejtett üzenetet hordozzák, hogy a változás „varázsütésre”, egyik percről a másikra történik. A képek általában túlzóan jelenítik meg a két végállapotot, hogy minél nagyobbnak hasson a változás mértéke. Jó ösztönzők lehetnek a hosszú távú célok kialakításában, és az is segít, ha képesek vagyunk saját magunkat a reálisan vágyott alakkal vizualizálni. A varázsütés-hatásnak azonban rizikója is van, mert olyan drasztikus lépésre serkenthetnek – embertelenül kemény edzésekre, koplalásra -, amelyek nem tarthatóak fenn huzamosabb ideig, abbahagyásukkal pedig szavatolható a jojó effektus.”

Én hiszem, hogy akkor profitálhatunk a legtöbbet a mozgásra ösztökélő képi hatásokból és a buzdító gondolatokból, ha nem azért edzünk, mert utáljuk a testünket, hanem éppen ellenkezőleg: azért, mert szeretjük.

Használd jól!

-          Tedd vagy ne tedd, de ne próbáld! – mondta Yoda. Ha csak nézegeted ezeket az impozáns tartalmakat, attól nem lesz kisebb a feneked. Lépj a tettek mezejére, még hozzá minél előbb! Aztán újra meg újra…

-          Nem árt az elővigyázatosság, ha egyelőre zöldfülű vagy újrakezdő vagy a testedzés terén, eleinte érdemes valós személyek (edző, életmód coach, régóta sportoló barát, ismerős) tapasztalataira, útmutatásaira is támaszkodnod.

-          Figyeld meg, mely képek, gondolatok, idézetek hatnak rád a legjobban. Ezeket érdemes kinyomtatni vagy letölteni a telefonodra, hogy gyorsan elérhetőek legyenek.

-          Maradj a realitás talaján! Nem fogsz tudni néhány hét alatt gyökeresen megváltozni, és ez nem is lehet cél egyébként. De gondolj arra, hogy képes vagy többet kihozni magadból és már rajta vagy az úton!

-          Az a jó, ha erre az inspirációs forrásra nem kizárólagosként, hanem a teljes élet elérésének egyik eszközeként tekintesz! „A lényeg a kiegyensúlyozott és hosszú távon fenntartható életmód-változás, amiben a tudatos táplálkozás, a rendszeres testmozgás éppúgy fontos, mint a családi, baráti kapcsolatok ápolása és más feltöltő tevékenységek beépítése” – hangsúlyozta az egészségfejlesztő szakember.

(A cikk egy verziója megjelent a Wellness magazin 2013/4. számában.)

Van, amikor valamire feltennéd az életed, mégis elakadnak a fogaskerekek, a kép megmerevedik, Te pedig nem érted, hogyan sodródtál a szépreményű kezdetektől a teljes reményvesztettség állapotába. Nézed a képet és felteszed a kérdést: hová lettek az álmaim?

Tegnap ültem a lovardában, hallgattam a paták ütemes kopogását és a hangszórókból áradó zenét és belém költözött a béke. A középiskolás éveimet juttatta eszembe. Hogy mennyi időt töltöttem akkor a nyolcas istállóban. Utáltam a gimit, a hangzatos dráma tagozatot, sokkal jobban vonzott a lovasok, a hajtók világa. Itt voltam önmagam. Aztán a felnőttem és az élet másfelé görgetett. Illetve tettem róla, hogy elgörgessen. Nem lettem lóápoló vagy lótenyésztő – amit a családom egy percig sem tekintett perspektívának -, hanem külföldre mentem dolgozni, aztán az ott megkeresett pénzből elkezdtem újságírást tanulni, hiszen ez volt a másik, lovakhoz foghatóan nagy szenvedélyem. Most, sok évvel később ott ülni mégis egyszerre volt otthonosan mámoros és egyben felkavaró számomra. És gondolatban bejártam az egykori távolodásom útját, mert hiszen ahogy ettől távolodtam, úgy közelítettem valami más felé. Emlékszem, amikor utoljára kitártam az öltözőszekrényemet, és gondosan elpakoltam a lófáslikat, a szőrkefét, a sörényfésűt, az ajándékba kapott kötőféket, a már feslett lovaglónadrágot. Akkor már Regula, az öreg telivérkanca sem volt többé, aki a legjobb négylábú barátom volt éveken át.

Van, amikor valamire feltennéd az életed, mégis elakadnak a fogaskerekek, a kép megmerevedik, és amit látsz, az szomorúsággal tölt el. Te pedig nem érted, hogyan sodródtál a szépreményű kezdetektől a teljes reményvesztettség állapotába. Nézed a képet és felteszed a kérdést: hová lettek az álmaim?

Miért van az, hogy bizonyos álmokat leválasztunk magunkról, mint egy vastag kabátot, amibe már belefülledünk. Vagy lehántja őket az élet, a rohanás, a szürke megnyugvás, a bizonytalanság, az elvárások. A saját testünkkel, a gondolatainkkal, az érzéseinkkel viszont mi gazdálkodunk. A mieink, ezért befolyással lehetünk rájuk. Ezért hálás terület – számomra legalábbis – az életmódtervezés. De mi a helyzet a karrier-álmokkal? Valóban csak rajtunk múlik, hogyan alakul? Tényleg a mi elszántságunk, tudásunk, tapasztalatunk dönti el, miből keressük a zabra valót? Hiszen itt már sokszereplős a történet. Főnökök, kollégák, konkurensek vesznek körbe minket. Minden nap bizonyítani kell az alkalmasságunkat. És sokszor szükségünk van szerencsére, kapcsolatokra, kitartásra, hitre, önbizalomra, meg egy jó nagy adag frusztrációtűrő-képességre. Ugyanakkor a nagybetűs LEHETŐSÉGET sokszor más irányból várjuk, mint ahonnan – ha hagyjuk – végül megérkezik. Ha viszont ott felejtjük a tekintetünket a múlton, vagy éppen bebújunk a biztonságos csigaházba, elhúzódik tőlünk. Mert hiszen úgy viselkedünk, mintha még nem állnánk készen az eljövetelére.

Aztán van, amikor nagyon erőből akarunk valamit elérni. Ma már tudom, hogy nem kell mindig körömszakadtáig harcolni… Ha mindent megteszel, ott vagy, csinálod, tisztességesen játszol és mégsem jutsz előre, akkor néha félre kell állnod a saját utadból, nagy levegőt venni és átgondolni, hol is vagy most. Néha a dolgok „maguktól” félreállnak, mert egyébként nem engednénk el őket. Ragaszkodunk hozzájuk, pedig az idejük már lejárt. Ez a küzdelem köti le a figyelmünket és elvész a csontig hatoló észlelés esélye. Csak mert belepörögtünk valamibe, ami már régen nem forog.

Ezt a gondolatmenet egyébként egy kedves coach barátnőm posztja indította el bennem, aki az Oravecz Nóra jelenségről írt a blogjában. Ennek kapcsán két szó hangosodott fel bennem: a céltudatosság és az ösztönösség. Hogyan válik irányadóvá egy személyiség? Ezen belül is, hogyan válik irányadóvá egy ilyen személyiségben egy érzés? Visszatérve az istállószagú emlékeim közé: ha én annak idején az érzéseimet követem, ott ragadok a lovas világban, talán ott hagyom a sulit is, és teljesen másképpen alakul az életem. Néha egyszerűen céltudatosnak kell lenni, a fejlődést kell akarni az átmeneti boldogságot és lelki megállapodást ígérő helyzetek helyett. Mert vannak időszakok, amelyek soha vissza nem térnek. Akkor kell dönteni. Győzött bennem egyfajta életösztön, és feláldoztam az álmomat egy másikért. Ezen az úton sokáig haladtam. A cikkeimmel akartam adni, majd később segítőként formálni a hangomat. Ez lett az igazi hivatásom. Tegnap ott a lovardában mégis meglegyintett az a furcsán melegséges, otthonos és felkavaró érzés, egy pillanatra összeért a múlt és a jelen, és szinte égetett belülről a kérdés: vajon jól csináltam-e? Lelkem mélyén tudom, hogy így kellett lennie, hogy akkor abba kellett hagynom és el kellett mennem messzire, és hogy mindazt, amit ebben a különleges világban megéltem, hurcolom magammal élettapasztalatok és élmények formájában. Ma  már azt is tudom, a legrosszabb, ami történhet, ha nem élünk, ha nincsenek élményeink, és ezáltal nem lesznek emlékeink. Ha mindannak, amivel nap mint nap foglalkozunk, semmi köze hozzánk, ha egyetlen percig sem tudunk a hivatásunkkal azonosulni. Ha nem tudunk annyira mélyen magunkba nézni, hogy rájöjjünk, miben vagyunk jók. Mert ahhoz mindig visszanyúlhatunk.

Most azon gondolkodom, újra nyeregbe pattanok. Csak az érzés kedvéért. Már egyetlen órányi életérzés értelmet adhat egy egész napnak, vagy hétnek, vagy egy egész életnek… És ez természetesen behelyettesíthető ezernyi mással. Csak keress valamit, amire bizseregni kezd a szíved, amitől újra érzed, hogy élsz! Találd meg, amit szeretni tudsz, a többi majd jön magától!

Tegnap este egy szabadtéri rendezvényen jártam, ahol fellépett egy hagyományőrző dobcsapat. Véletlenül tévedtünk a színpadhoz, ahol zajlott az előadásuk. Másfél perc múlva azon kaptam magam, hogy megbűvölten hallgatom őket. Odabilincselt az elhivatottságuk, az átszellemülésük és az, ahogyan együtt voltak. Jó volt látni, mennyire bele tudják tenni magukat a közös zenélésbe. Biztosan látszott, hogy ez az elfoglaltság különös pluszt jelent az életükben.

Soha nem lehet tudni, hogyan találunk rá erre a bizonyos pluszra. Nemrég olvastam Karin Alvtegen sikeres svéd krimi írónő könyvét, amelynek a végén magáról is megosztott néhány gondolatot. Például azt, hogy soha nem tervezte, hogy írni fog. Kilenc hónapos terhes volt, amikor elvesztette az egyik testvérét és ennek hatására nagyon rossz lelkiállapotba került. A következő években álmatlanságtól, mellkasi fájdalomtól, légzési nehézségektől szenvedett. Aztán egy pánikroham következtében összeesett a saját konyhájában, majd hat hónapig nem lépte át a háza küszöbét. Egy reggel azzal a gondolattal ébredt, hogy meg kell írnia egy álmában megelevenedő történetet. Tehát ha írói karrierjének előszobáját nézzük, hát nincs benne semmi rózsaszín. Sokszor a gödörjárat az igazi útmutatás, a pofonok pedig azt mérik, mekkorák a belső tartalékaink. És amikor felocsúdunk egy-egy csapás után, megértjük, mit kell tennünk. A gödörben bekapcsolnak az életösztöneink.

Nos hát, mit akartam kihozni ebből az egészből? Csak azt, hogy szeretjük a sikert konstans egészként szemlélni, és jótékonyan elsiklani a kevésbé csábító előzmények és részletek fölött. Pedig csak ezekkel a puzzle darabkákkal állhat össze a valódi kép. Ezen kívül arra jutottam még az emlékidéző istállószagban, hogy a megéléseink teljessé, a még be nem teljesedett álmok pedig örök keresővé tesznek minket.

Úgyhogy ígérd meg, hogy elindulsz, és megkeresed azt az ÉRZÉST! Ha már megtaláltad, tudni fogod, mit kell tenned...

Káosz uralkodik benned? Szeretnél tisztábban látni? Gyengül a motivációd? Elő a kockás füzettel, csukd magadra az ajtót és listázz!  Hiszen tudod: a szó elszáll, az írás megmarad…

-          Szeretnék lefogyni!

-          Mit adsz érte?

-          Tessék?!

-          Úgy értem, milyen áldozatokat vagy hajlandó meghozni a célod érdekében?

-          Áldozatokat???

-          Bizony. Csak eleinte tűnhetnek annak, később szokássá válnak.

-          Ühüm. (lelkesedési görbe meredeken ível lefelé)

-          Nos?

-          Hát…

Bizony-bizony. A céljaink olykor időbeli, pénzbeli, kapcsolati és egyéb befektetéseket igényelhetnek. Akadnak azonban, akik nem terveznek, nem ötletelnek, nem kutatják a lehetőségeket, hagyják, hogy a tömeg, a divat elvezényelje őket a nagy átváltozásig „ami nekik bevált, nekem is be fog” alapon.  Valahol legbelül érzik, hogy a saját hangjukat kellene megtalálni, ám az információk áradata elsodorja ezt a törekvést. Amikor pedig elhal a zaj, hirtelen elvész a lelkesedés és az addig meg sem talált egyéni motiváció reménye.

Egy korábbi bejegyzésemben már utaltam az önmagunkkal való szerződés fontosságára, hiszen amit leírunk, annak nyoma marad, és ezzel már együtt jár egyfajta felelősség.

A fenti párbeszéd egyébként megesett (többször is, ha nem is mindig ugyanebben a kontextusban). Nem sokkal ezután javasoltam az ügyfélnek, hogy készítsünk listát arról, milyen előnyökkel járna számára a túlsúlyától való megszabadulás, és milyen hátrányokkal jár, ha – távol tartva magát az „áldozatoktól” – változtatás nélkül éli tovább a mindennapjait. A lista lehetőséget adott arra, hogy átgondolja, miért is akar belevágni, és milyen következményekkel jár, ha nem teszi. A papírt aztán magával vitte és később is átolvasta, ha szüksége volt egy kis önmegerősítésre. A lista, amit ő készített magának, iránytűként szolgált számára a következő hetekben. Még ott az ülésen azt mondta nekem, soha nem töltött még ennyi időt azzal, hogy átgondolja, mit is akar valójában, és hogy számba vegye a pro és kontra érveket. Egy lista elkészítése nem is olyan nagy időbefektetés, mégis nagyon megéri!

Témára válogatja

A listánknak mindig az aktuális kérdéshez, problémakörhöz, kihíváshoz kell igazodnia. A legtöbben január elsején vagy a születésnapjukon ragadnak tollat és általában azt veszik számba, mi mindent szeretnének elérni a következő évfordulóig. Listát azonban bármikor készíthetünk, és folyamatosan alakíthatjuk, bővíthetjük őket.

Miért írásban?

1. Így nem kell attól tartanunk, hogy valami (egy fontos érv, szempont, részcél) kimegy a fejünkből.
2. Segíti a céljaink pontosítását.
3. Amit felírunk, azt az agyunk úgy regisztrálja: ez a dolog sínen van, pillanatnyilag másra koncentrálhatunk, de amikor csak akarjuk, dolgozhatunk rajta.  
4. Remek módszer egy gondolati spirál megtöréséhez, amelybe reménytelenül belekeveredtünk. Ha kilistázzuk például, mitől is érezzük rosszul magukat, az már egyfajta ventilláció, és segíthet abban, hogy terhes gondolataink súlyukat veszítsék. Ezen az elven működik az írásterápia is…
5. A listázás kreatívabbá tesz! Az írott szó színesebb tartalommal bír a futó gondolatnál és további ötletelésre késztet.
6. A listák segítenek abban, hogy koncentráltabban átgondoljuk a minket foglalkozató témákat. Tollal a kezünkben, vagy a monitor előtt kevésbé kalandozunk el, mint amikor mosogatás közben morfondírozunk.
7. Amit már írásban rögzítettünk, azt szívesebben vállaljuk fel mások előtt is.
8. A hibáktól és az üresjáratoktól is megóvhatjuk magunkat, ha időnként írott formába öntjük a gondolatainkat, érzéseinket, nézeteinket. Nem kell sokat írni, már a címszavak is eligazodási pontként szolgálhatnak. A coaching remek eszköz arra, hogy megtaláljuk a saját hívószavainkat.

Hatékony szervezés

A jó időbeosztás titka a teendőket rendszerező lista.

1. lépés: Feladatok felsorolása: Írjuk össze esténként a másnapi feladatokat és határidőket, így garantáltan nem megy majd ki semmi a fejünkből.  

2. lépés: Időtartam megbecsülése: Becsüljük meg, hogy az egyes feladatok feltehetően mennyi időt fognak igénybe venni.

3. lépés: Ráhagyások: Mindig közbejöhet valami előre nem látható dolog, ha történetesen mégsem, legalább nyerünk egy kis szünidőt magunknak.

4. lépés: Prioritások: A feladatokat osszuk fel A-B-C-D kategóriákba. A= feltétlenül el kell végezni, B=van még rá 1-2 nap, C= rövid időre el lehet halasztani, D= akkor kell elintézni, ha van rá idő.

5. lépés: Pipálás: Az elvégzett feladatokat, munkákat mindig pipáljuk ki a listánkon, ez jó érzéssel tölt majd el. Amit nem sikerült elvégezni a kijelölt napon, azt iktassuk be a következő napi teendők közé.