Az Európai Unió felnőtt lakosságának fele, és minden hetedik gyermek túlsúlyos vagy elhízott. Az Egyesült Királyságban a legmagasabb a felnőttkori elhízás, őt követi Írország és Málta, hazánk pedig a hatodig helyen áll.

Ülő életmódunkkal, elgépesített világunkkal összefügg, hogy az elhízás aránya több mint kétszeresére nőtt az elmúlt két évtizedben, mint ahogy az is meglehetősen lesújtó adat, hogy mindössze a gyerekek 20 százaléka sportol rendszeresen.

A globesity, mint fogalom, először a WHO egyik jelentésében jelent meg, arra figyelmeztetve, hogy egyre többen és egyre fiatalabb korban híznak el. Ezért jórészt a fogyasztói társadalom korlátlansága tehető felelőssé, valamint az, hogy a tányérunkra kerülő adagok folyamatosan nőttek az elmúlt évszázadokban. A gyerekek korán „megfertőződnek”, hiszen a nekik szóló műsorok közötti reklámszünetek csak úgy hemzsegnek a cukros, zsíros nassolnivalóktól.

Angliában már több intézkedést is hoztak a globesity megfékezésére. Például sokat szigorodott az élelmiszeripari szabályozás, így például szigorúan veszik a címkéken lévő összetevők listáját. A „The Lancet” nevű tekintélyes orvosi folyóirat pedig arra szólította fel a döntéshozókat, hogy tiltsák meg, hogy befolyásos személyiségek – mint pl. David Beckham – cukros és zsíros ételeket reklámozhassanak.

Nem csak egyes nemzetek gyarapodnak, de nő a kereslet az XXL-es termékek, a nagyobb fürdőlepedők, a nagyobb ágyak és a nagyobb koporsók iránt is.

Hogy miként tarható korában ez a folyamat? Kevesebbet és minőségi termékeket kell fogyasztani, valamint rendszeresen mozogni – íme, a nem meglepő csodarecept a tömeges elhízás ellen. Nem is olyan bonyolult, ugye?