Ahhoz, hogy bármilyen változást véghezvigyél az életedben, szükséged van a belső csendre, amelyet a teljes ellazulás által teremthetsz meg. Az alábbi mini-tréning segít, hogy minél több nyugodt pillanatot, percet csempészhess a mindennapjaidba és ezáltal közelebb kerülj önmagadhoz.

Esténként hullafáradtan esel haza, és úgy érzed, már semmihez nincs erőd? Időnként egyik pillanatról a másikra rád tör a fáradtság? Mindezek hátterében negatív energiamérleged állhat.

A legjellemzőbb tünetek:

• Hamar elfáradsz, kimerülsz
• Nehezen védekezel a stressz ellen, hajlamossá válsz a depresszióra
• Romlik a teljesítőképességed, úgy érzed, képtelen vagy 100 százalékot kihozni magadból
• Nincs energiád azokra a dolgokra, amelyek fontosok számodra
• Immunrendszered legyengül, fogékonyabbá válsz a betegségekre
• Kiégés fenyeget
• Egyre kevesebb örömöt találsz az életedben
• Eluralkodik rajtad a tehetetlenség érzése, mert már az alapvető szükségleteidet sem tudod kielégíteni

Időnként mindannyian kerülünk energiahiányos állapotba. Ám ha ez tartóssá válik, azt az életvezetésünk is alaposan megsínyli. Ha nem fordítasz figyelmet a töltődésre, a mindennapi tevékenységek is egyre több energiát követelnek majd tőled.

Hová folyik el az energia?

A tennivaló-lista remek találmány, hiszen segít, hogy rendszert vigyél a napjaidba, van azonban egy kevésbé rokonszenves vonása is: gátol a pihenésben. Ha te is azon az elven méred a napod sikerét, hogy mennyire sikerült kipipálnod az előírtakat, kísérőddé válhat az elégedetlenség. És aki önmagával elégedetlen, ritkán élvezi a lazítást.

A világ kemény tempót diktál, és azt hirdeti, hogy csak akkor vagy értékes, ha a napod minden percét hasznosan töltöd. Ez pedig azt eredményezi, hogy túlszervezed az életedet és mindent megpróbálsz belepasszírozni, amit csak lehet (én magam is gyakran esem ebbe a hibába). Az idő meg közben szalad, és még mindig sok a kipipálatlan tétel a listán. Ilyenkor pedig, ahelyett, hogy adnál magadnak egy kis pihenőt, hagyod, hogy legyőzzön a bűntudat és eluralkodjon rajtad a rossz hangulat. Pedig a rossz érzésekkel való hadakozás helyett fordíthatod ezeket a perceket valami sokkal kellemesebbre is! Viszont, még ennél is rosszabb, ha az el nem végzett feladatokat magaddal hurcolod a nap további részében és emiatt aztán végképp nem tudsz rendesen feltöltődni a következő napra. Ezért inkább este is nekiülsz, hogy valamiképpen mégis csak végére érj a listádnak. Az estéből aztán éjszaka lesz és már nem marad elég idő az alvásra sem.

Mit tehetsz tehát?

• Készíts megengedőbb listákat! Minden teendő után szerepeljen, egy végleges határidő, vagyis hogy ténylegesen meddig muszáj zöldágra vergődnöd vele: ezen a héten, jövő héten, ebben a hónapban, stb.
• Hidd el, ha három fontos dolognak végére érsz egy nap, az éppen elegendő! Csak tudd, hogy mi a valóban fontos!
• A listádra minden nap vedd fel ezt a tételt: „Az én időm”
• Ha e 4 pont után még mindig tettre kész vagy, akkor természetesen ne fogd vissza magad!

Mi a „te időd”?

Nem tudod, mi az, ami igazán kikapcsol? Pedig hasznos, ha tisztában vagy azzal, hogy neked személy szerint mire van szükséged a töltődéshez! Ugyanúgy, ahogy a fogyásnál – mindenkinek más a gyújtóanyaga, más dolgoktól indul be a témára.

Amikor ellazulsz, a paraszimpatikus idegrendszer aktiválódik és gondoskodik arról, hogy az ezt kísérő testi reakciók kiváltódjanak. A stresszhormonok szintje csökken, a szervezet öngyógyító mechanizmusai beindulnak. A paraszimpatikus idegrendszer akkor aktiválódik a legjobban, amikor a jó értelemben vett céltalanság állapotába jutunk. Amikor csak úgy vagyunk, lebegünk, és csak azt tesszük, amihez kedvünk van. Van, aki például mindezt egy kád meleg, illatos vízben éli át, ám teljesen más okból élvezi ezt (mondjuk a víz miatt), mint az, akinek a helyzet teremtett csend-oázis a főbb tényező.

Fontos tehát, hogy ráláss, milyen keretfeltételek szükségesek neked ahhoz, hogy el tudj lazulni (társaság, csönd, irányváltoztatás, stb.)

Ennek kiderítésében segíthetnek az alábbi kérdések:

• Mikor érezted magad utoljára maximálisan ellazultnak, nyugodtnak?
• Milyen szituációban élted át ezt az állapotot?
• Milyen keretfeltételek voltak adottak ebben a helyzetben?

Gyűjts össze néhány ilyen szituációt és próbáld meg megállapítani, hogy mi volt az a közös elem bennük, amely segített neked az ellazulásban. Így megtudhatod, melyek a te személyes lazítóelemeid. Vesd össze a keretfeltételeket is, és figyeld meg a hasonlóságokat, majd tedd fel magadnak a kérdést:

• Miként tudom ezeket a feltételeket megteremteni a mindennapokban?

Ha rálelsz és tudatosan megfigyeled azokat a pillanatokat, amelyeknél átéled/átélted az testi-lelki ellazulás élményét, arra már felépítheted a személyes lazító stratégiádat!

Munkapszichológusok megfigyelései szerint a megfelelő minőségű pihenés elérésének ismertetőjele, ha képes vagy kikapcsolni a munkát, tudatosan megéled az ellazulást, a választott szabadidőtöltés önazonos (és nem kötelezettség) és a tevékenység némi kihívással is kecsegtet. Itt van például a tévénézés. A tétlen bambulás sokakat kikapcsol, de a fenti feltételek közül mindössze az első teljesül.

• Vizsgáld meg ilyen szempontból is azokat a tevékenységeket, amelyeket a feltöltődésedet szolgálják!

Pihenés a megfelelő időben

Mindannyian a saját belső óránk szerint működünk. Ebből jól látszik, mely napszakban a legmagasabb a teljesítőképességünk és melyikben múljuk alul önmagunkat általában. Ennek ismerete abban is segíthet, hogy jól megérdemelt lazítást beiktassuk.

Egyes ajánlások szerint minden második órában érdemes 10-15 perc pihenőt tartanunk, amelyek segítenek a koncentrációnk kiélesítésében, a teljesítőképességünk növelésében, a stressz leépítésében. Ha erre nincs lehetőséged, akkor iktass be egy szünetet, amikor az energiaszinted érezhetően leesik. Ez a szünet pedig a hatékony pihenésért kiált!

A munkaidőnk persze nem felel meg egy az egyben a biológiai óránknak, hiszen általában egyetlen ebédszünetnyi idő van a szusszanásra és ezt ugyebár elsősorban evésre használjuk ki. A többi üresjáratban pedig a kollégákkal való pletykálásnak, a dohányzásnak vagy az interneten való szörfölésnek hódolunk, hogy egy kis változatosságot vigyünk a napunkba. Ezek a szünetek mégsem feltétlenül alkalmasak arra, hogy feltöltsék az energiaraktárainkat. Ha például naphosszat a számítógép előtt ülsz, nem biztos, hogy a facebook böngészése a legjobb kikapcsolódási forma, a testednek legalábbis biztosan nem, hiszen ugyanabban az ülő pozícióban maradsz.

Mit tehetsz tehát?

• Alkosd meg egyéni teljesítménygörbédet és figyeld meg, hol vannak a csúcs- illetve a mélypontok! Jegyezd fel óránként, hogy egy tízes skálán hová helyeznéd az energiaszinted. Több héten át naplózd ezt, csak így kaphatsz reális képet az energiaszinted hullámzásáról!
• Iktass be kétóránként negyedórás szüneteket! Ha ez nem kivitelezhető, akkor a mélypont-szakaszra időzíts egy hosszabb szünetet. Semmiképpen se ekkorra tedd a leginkább koncentrációt igénylő feladataidat!
• Próbálj ki valami újat ezekben a szünetekben, vagyis ne annak hódolj (kávézás, netezés, csevegés), aminek eddig. Ha a gép előtt ültél, mozogj egy kicsit, ha sokat kellett beszélned és másokat hallgatnod, élvezd a csendet, vagy hallgass meditációs zenét a telefonodon. Figyelj kicsit befelé, és a tested megsúgja, mire van szüksége!

Sok sikert!

Ha kérdésed van, szívesen válaszolok akár itt a blogban, akár az Életmódtervező oldalon!